1. Környezetterhelés

A repülés nagyjából 3, de szigorúbb becslések szerint akár 5%-át is adja az éves CO2 terhelésnek, a közlekedésből származó CO2 kibocsátásnak pedig 12%-ért felelős. Bár a vírusválság visszavetette a légi közlekedést, szakemberek szerint 2035-re akár 7,2 milliárd ember is közlekedhet repülőgépekkel, így a környezetterhelés is folyamatosan növekszik.

A repülőgépek a CO2 mellett nitrogén és más gázok kibocsátásáért is felelősek, így a tényleges környezetterhelésük jóval nagyobb. A nagy magasságban közlekedő gépek az ózonrétegre is károsak.

2. Zajterhelés

Bár nem légköri szennyezés, a zajterhelés szintén rendkívül káros a környezet számára. Mivel a legtöbb repteret városok közvetlen közelébe telepítik, sőt, akár a város szívébe is, az emberek életminőségét nagy mértékben rontja a zaj. Emellett pedig nem elhanyagolható az állatvilágra való negatív hatása sem.

3. Kevesek luxusát mindenki fizeti

A statisztikai adatok szerint bolygónk lakosságának nagyjából 3%-a repül rendszeresen. Ez a 3% felelős az éves széndioxid terhelés 3-5%-ért, ami rávilágít, hogy a repülés a kevesek luxusa, de az egész bolygó fizeti az árát.

Néhány évvel ezelőtt a Germanwatch nevű környezetvédelmi csoport kiszámolta, hogy ha valaki Németországból a Karib tengerre utazott vakációzni és vissza, akkor négy tonna széndioxid kibocsátásáért volt felelős. Ez egyenértékű 80 ember teljes éves kibocsátásával Tanzániában – egy vakáció kedvéért.

4. Egészségügyi kockázat

A tavaszi világjárvány robbanásszerű terjedéséért egyértelműen a légi közlekedés is felelős volt. Ahhoz, hogy a vírus nagy távolságokra jutott el igen rövid idő alatt, szükség volt rá, hogy a gyanútlan vírushordozók körbejárják a világot. Ezt pedig a globális teherszállítás és a repülőközlekedés tette lehetővé.

A repterek minden fertőzés gócpontjai, hiszen az átszálló utasok a transzfer területeken a világ minden pontjáról közvetlen kontaktba kerülnek milliónyi olyan mikroorganizmussal, ami a gazda számára talán természetes, de arra veszélyes lehet, akinek az ismeretlen.

5. A technológiai fejlődés keveset segít

2016-ban 191 ország állapodott meg a széndioxid kibocsátás 50%-os csökkentésében 2035-re, ám ez elég ambiciózus terv. Egyes becslések szerint a légi utak jobb tervezésével az üzemanyag felhasználás 10-15%-kal csökkenthető lenne, és egy SkyBreathe nevű alkalmazás már most 5%-kal tudja optimalizálni a gépek fogyasztását pusztán a repülési magasság optimalizálásával.

Zöld üzemanyagforrások alkalmazásával és jobb járatkihasználással tovább lehetne csökkenteni a terhelést, de a légi cégek csak vonakodva nyitnak ebbe az irányba.

Mit tehetsz?

A repülés a legidőhatékonyabb közlekedés és nagy távolságokra szinte az egyetlen értelmes opció, ezért ne mondj le róla teljesen, de érdemes ezeket megfontolni, mielőtt repülőre ülsz:

• Válassz közelebbi úticélt

Magyarország remek fekvéssel bír. Akár idehaza, akár a környező országokban, számtalan olyan nyaralási lehetőség vár, ami különleges és könnyedén elérhető néhány órás vonatozással.

• Meeting helyett telekonferencia

Ha munka ügyben utaznál, fontoljátok meg a telekonferenciát. Rengeteg videokonferencia lehetőség van, amivel összehozható egy valós idejű megbeszélés – környezetszennyezés és költségek nélkül.

• Gondold át, hogyan repülsz

A villanyvonatok egy főre jutó környezetterhelése nagyjából egyharmada a rövidtávú légi járatoknak, de meglepő módon bizonyos esetekben még autóval is kevésbé káros a közlekedés. Válaszd inkább a vonatot!

A rövid távú járatok átlagosan még károsabbak, mint a hosszú járatok, mert a legnagyobb károsanyag kibocsátás le és felszálláskor történik. Éppen ezért ha mégis repülsz, érdemes inkább közvetlen járatot választani, mert az időveszteség elkerülése mellett nincs még egy környezetszennyezés a le- és felszállásnál.