Egy mélyülő válság sok jó megoldást hívott már életre és ez történik most is az ételmentés terjedésével.
Sokszor a nehézségek motiválják a legjobb ötletek megszületését és bizonyos esetekben olyan megoldásokat is életre hívnak, amik már régen időszerűek lettek volna, de külső nyomás nélkül még éveket váratnának magukra. Ilyen kezdeményezés az ételmentés is, ami több szempontból is rendkívül időszerű.
Kincseink pazarlása
Évente közel 90 millió tonna élelmiszert pazarolunk el világszerte akkor, mikor az UNICEF kutatása szerint már 2019-ben is 690 millió ember éhezett. Az élelmiszer eloszlása rendkívül egyenetlen a világban, és ez ellen számos szervezet igyekszik tenni – kisebb nagyobb sikerrel.
Nem kell azonban messzire mennünk, hiszen a Magyar Élelmiszerbank adatai szerint 1,8 millió tonna (!) ételhulladék keletkezett hazánkban is 2021-ben. A gazdasági helyzet romlása ezen vélhetőleg változtat, és szerencsére nem csak az átlagember szintjén.
Hogy kerül szemétre az élelmiszer?
A megtermelt élelmiszerek közel egyharmada a kukában végzi, de nem csupán arról van szó, hogy a gyerek nem eszi meg a szendvicset a suliban, vagy egy kiadós éttermi lakoma után a tányéron marad a fogások fele.
A Magyar Élelmiszerbank becslései szerint Magyarországon az ételpazarlás 41%-a fogyasztói, 39%-a pedig gyártói felesleg. Vendéglátásból 15% hulladék származik, míg a kereskedelemből további 5%.
Ez lefordítva azt jelenti, hogy a legtöbb ételt otthon dobjuk ki, vagy személyes fogyasztás (például étterem látogatás) után, míg a kereskedelmi folyamatban viszonylag kevés a hulladék.
Kép2: Főzésből, éttermi fogyasztásból rengeteg élelmiszer kerül a szemétre, pedig hasznosítható lenne.
Mentsük, ami menthető!
Attól függően, hogy milyen forrásból származik a potenciálisan szemétre kerülő étel, sokféle megoldás született a mentésére.
- Boltok társulása ételmentő szervezetekkel
Már évek óta működő gyakorlat, hogy élelmiszerláncok civil szervezetek segítségével juttatják el a megmaradt, de még használható élelmiszert a rászorulókhoz. Erre tavaly februártól törvény is kötelezi a nagy élelmiszerláncokat, bár ennek végrehajtásával kapcsolatban még vannak nyitott kérdések. - Ételmentő csomagok
A pazarlás elleni tenni akarás hívta életre azt a praktikus ételmentő applikációt is, amin keresztül boltok és vendéglátóipari egységek tudják értékesíteni lejárat előtt álló, vagy aznapról megmaradt, de még teljes egészében fogyasztható termékeiket. Egy térképes kereséssel lehet rátalálni az elérhető közelségben regisztrált csomagokra. Ezek pontos tartalma előre nem ismert, hiszen naponta változik, mi maradt meg például egy pékségben, a csomagokat pedig 30-60%-kal olcsóbban lehet megvásárolni. Mindenki nyer, hisz így egyszerre csökkenthető a boltok vesztesége, tehető olcsóbbá a bevásárlás és menthető meg a potenciálisan kidobásra kerülő élelmiszer. - Helyi kezdeményezések
Az átlagember szintjén is vannak izgalmas ötletek. Léteznek például olyan csoportok a közösségi médiában, ahol „Többet főztem” jeligére magánemberek ajánlják fel mások számára a vasárnapi ebédből megmaradt két adag pörköltet ingyen, vagy egy jelképes szelet csokoládé fejében.
Sokféleképpen tehetünk az értékes élelmiszer pazarlása ellen. Csatlakozz te is az ételmentők csapatához, hiszen nemcsak a pénztárcád kímélhető így, de évente többszáz tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megspórolásához is hozzájárulsz.