Mi értelme a hulladékgazdálkodásnak?

Újrafeldolgozás, újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás… a szemét néhány éve igen népszerű. Már nem csak teherként tekintünk rá, hanem egyre inkább úgy is, mint értékes nyersanyagra. Sok márka bekapcsolja a hulladékot a gyártási folyamataiba, de mielőtt ez megtörténik, az értékeket ki kell válogatni a szemétből és szortírozni. Ebben az alulértékelt és filléres munkában nincs köszönet, pedig enélkül más sem lehetséges. Egy, a közösség javára létrehozott start-up vállalkozás úgy döntött, hogy nem csupán feltérképezi ezt a láthatatlan iparágat, hanem hatékonyabbá és jövedelmezőbbé is teszi.

Lehet profin is csinálni

5 millió kiló hulladék – ennyit termel naponta (!) a közel magyarországnyi embernek otthont adó indiai óriásváros Chennai. Itt több tízezer, elegánsan csak „hulladék gyűjtő vállalkozónak” hívott embernek ad munkát a szemét gyűjtése. Ők a Kabadiwalla, akik a szabadúszó gazdasághoz tartoznak és abból élnek, hogy eladják a szemetet, amit városszerte gyűjtenek, ezáltal egy nélkülözhetetlen kapcsot alkotnak a hulladék kezelés láncolatában. Két kutató arra vállalkozott, hogy átszervezze a rendszert, ezért létrehozták a Kabadiwalla Connect (KWC) nevű start-up vállalatot 2014-ben. Céljuk az volt, hogy optimalizálják és professzionális szintre emeljék ezt a szektort úgy, hogy közben igazságosabbá is teszik. Majdnem sikerült is nekik.

Forradalmian új megoldások

KWC arra vállalkozott, hogy kikérdezi ezeket a munkásokat, aztán ellátja őket egy sereg logisztikai eszközzel, mindenek előtt mobil applikációkkal. Ezek az applikációk juttatják el a város kétezer Kabadiwalla munkásához az alapvetői információkat, amik segítségével összegyűjthetik és eladhatják a műanyagot, fémet és üveget. Minden gyűjtőnek segít, hogy egy közös digitális felületen látja a valós idejű árakat, az ajánlott gyűjtési menetrendet és a gyűjtött mennyiséget, ám ezzel nem csupán magának, hanem az egész bolygónak teremt értéket.

Becslések szerint egy 70%-os hulladékmennyiség csökkentéssel az indiai nagyvárosok 3,5 milliárd dollárt, azaz 1090 milliárd forintot tudnának megspórolni, és ebben még nincs benne a hulladékégetés ökológiai hatása. A hulladékkezelés egyik vezető világvállalatának, a Veolia-nak az érdeklődését is felkeltette a projekt, és fontolgatja, hogy Délkelet-Ázsiában és Afrikában is elindít egy hasonlót. Nemes küldetés, míg várjuk a napot, mikor már nincs gyűjteni való hulladék.  

A lényeg

Indiában az összegyűjtött hulladék 91%-a végzi nyitott lerakókon. A helyzet katasztrofális a környezetre nézve, de áldást jelent munkások millióinak. A GWA 2014 óta segít nekik, hogy professzionális szintre emeljék a hulladékgyűjtést és egyben továbbfejlesszék a gyűjtés, szortírozás és újrahasznosítás kultúráját, a sikeres közösségi vállalkozás egy remek példájaként.