Magyarország 2010 óta többször részt vett az OECD felmérésében, amiben a lakosság pénzügyi tudatosságát mérték. Mi változott és hogy áll ma a tudásunk, ha pénzről van szó?
Egyre kevésbé vannak garanciák a mindennapjainkban. Egyrészt a nyugdíjrendszer egyre fenyegetőbb problémáival, az emelkedő inflációval, a sosem látott globális gazdasági kihívásokkal a korábbihoz mérten is megnőtt az átlagemberek pénzügyi tudatosságának jelentősége. A pénzügyi tudatosságnak szentelt sorozatunk első cikkében annak járunk utána, hogyan állnak ezen a téren a magyarok.
Miről szól az OECD felmérése?
Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet 26 országban vizsgálja hosszú évek óta a lakosság pénzügyi tudatosságának mértékét. A felmérés során nem csupán a pénzügyi ismereteket, hanem azok gyakorlatban történő megvalósítását is vizsgálják például annak tükrében, hogy egy adott ország lakossága mennyire képes pénzügyi válságot kezelni, tartalékokat képezni és a pénzügyek intézése mennyire okoz számára stresszt. A három fő vizsgált terület:
- A pénzügyi kérdésekben való tájékozottság, vagyis, hogy a népesség mennyire ismeri a pénzügyi szolgáltatásokat és azok használatát.
- A pénzügyek kezelése, azaz a spórolás, a tudatos vásárlás és a pénzmozgások figyelemmel követése, ami feltételezi a pénzügyi tájékozottságot és az ismeretek aktív használatát.
- A pénzügyi tervezés, azaz a hosszútávú célok tervezése és megvalósítása. Ehhez a tudás mellett megfelelő hozzáállás és aktív cselekvési terv is kell, ami a pénzügyi tudatosság legmagasabb szintje.
Hogyan teljesítenek a magyarok?
Általánosságában nézve a magyarok a komplex mérésen a világátlag tudása alatt vannak, ám a világátlag is siralmas. Az elérhető 60 pontból ugyanis 12,3 pontot, sikerült szereznünk, míg a világátlag 12,7, az OECD országok átlaga pedig 13 pont. Magyarország a felmérés szerint a világ 14. helyén áll pénzügyi tudatosság tekintetében.
Mi változott az évek alatt?
Bizonyos tekintetben javultak, bizonyos tekintetben romlottak az eredmények. Pénzügyi tudás tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan meglehetősen jól teljesítettünk, ugyanakkor a pénzügyekhez való hozzáállása és pénzügyi magatartás sajnos romlott.
Míg 2010-ben a felmérésben részt vevő magyar lakosság 32%-a mondta, hogy rendelkezik pénzügyi költségvetéssel, addig ez az arány 2018-ban 20%-ra csökkent és 2021-ben 25% körül mozgott.
Pozitív változás ugyanakkor, hogy a magyarok megtakarítási hajlandósága 27%-ról 51%-ra nőtt, ugyanakkor a megkérdezettek zöme még mindig nem rendelkezik tartalékokkal és hosszútávú, például nyugdíjcélú megtakarításokkal.
Érdekes adalék, hogy a világátlaggal ellentétben Magyarországon a hölgyek pénzügyi tudatossága erősebb. Azok pedig, akik digitális eszközöket alkalmaznak pénzügyeik intézésében, minden résztvevő országban jobban teljesítettek.
Ami a legfontosabb
A pénzügyi tudatosság döntő szerepet játszik a háztartások pénzügyi stabilitásában, ezzel együtt pedig a családok pénzügyi stressztűrő képességében. Soha nem késő elkezdeni tájékozódni és fejleszteni a meglévő tudásunkat, amihez naponta bővülő eszközök adnak további segítséget.