phonemailmap

Olvasunk még egyáltalán?

Az olvasás örök szórakozás, de mennyit olvasunk mostanában és hogyan?

Sokszor merül fel a kritika, hogy keveset olvasunk, ami a mai rohanó világban talán érthető is lenne, ugyanakkor a kép ennél jóval árnyaltabb. Körbejártuk, hogy valóban jogos-e a megállapítás, és hogyan változtak meg az olvasási szokásaink.

Mennyit is olvasnak a magyarok?Az e-bookoknak az évtized elején még óriási jövőt jósoltak, ám a reményeket nem váltotta be.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által 2020 év végén publikálta egy közel 3 ezer fős reprezentatív mintán végzett kutatását, aminek eredményei meglehetősen borúsak. A válaszadók közel 60%-a soha nem vesz könyvet és nem olvas. Az MKKE felméréséből az is kiderül, hogy közel felére esett vissza azoknak a magyaroknak a száma az elmúlt 15 évben, akik rendszeresen olvastak, az évente olvasott könyvek száma pedig óriási szórást mutat évi 10 és 50 könyv között. A válaszadók 45%-a egyszerűen azt mondta, nem szeret olvasni.

Mindez elég siralmasnak tűnik más országokhoz képest. A Global English Editing 2021-es adatai szerint például Amerikában a nem olvasók aránya csak 27%, Európában pedig több, mint egy órát olvas az átlag lakosság naponta. Ennek tükrében a magyar adatok valóban szomorúak.

Mi a helyzet az e-bookkal?

Míg a lakosság 34%-a vásárol könyvet újonnan vagy használtan, addig az e-book olvasók aránya csak 2%. Ez azért is meglepő, mert 2013-ban még a megkérdezett fiatalok harmada az elektronikus könyvekben látta a jövőt. A piac lefagyása több sajátosságnak is köszönhető idehaza a Marketingintelligence Blog szerint.

Az egyik a magas adó, mivel az e-bookot a szolgáltatásokra vonatkozó 27%-os ÁFA terheli a kedvezményes 5% helyett. A másik pedig a kalózpéldányok óriási aránya. Becslések szerint míg a legálisan eladott e-könyvek száma 10 ezer alatt van, addig a kalózpéldányként letöltöttek száma a 100 ezret is meghaladja.

Világszerte általános trend, hogy a hangoskönyvek kezdik elhódítani az ebookok piaci részesedését.Hangoskönyvek, a nagy befutók

Az MKKE felmérése szerint a lakosság 3%-a vásárol hangoskönyvet, ami ugyan még mindig elenyészőnek tűnik a papír alapú könyvekkel szemben, de a hangoskönyv piac óriási fejlődést látott az elmúlt évek során.

A pandémia olyan löketet adott a magyar hangoskönyv piac növekedésének, amire kevesen számítottak – beleértve a magyar hangoskönyv kiadókat is. A piacvezető magyar cég például a vírus miatti lezárások kezdetekor 60 nap alatt duplázta meg az előfizetői számát.

Az már csak érdekesség, hogy a könyvpiac ilyen formában történő átalakulása a szinkronszínészek számára is óriási mentőövet jelentett a pandémia alatt bezárt mozikban elmaradó filmek kiesett szinkronmunkái miatt.

 

 

Mit hoz a jövő?

Elemzők szerint a hangoskönyvek piaca óriási fejlődés előtt áll. Ezt erősíti meg az a hír is, hogy tavaly év végén a Spotify is bejelentette a hangoskönyv piachoz való csatlakozását. Idehaza a könyvpiac nagyjából 2%-át teszik ki a hangoskönyvek, de dinamikus fejlődés várható.

A piacvezető magyar cég felmérése szerint az előfizetőik nem is elsősorban a könyvolvasó emberek, hanem azok, akik tanulni vagy fejlődni szeretnének, ezért útközben, autóban vagy tömegközlekedésen hallgatják az anyagaikat. Ezzel együtt már jóval árnyaltabb a kép, hiszen olvasni nem csak szórakozásból lehet és az olvasás még mindig a tanulás egyik elsődleges forrása.