Mindenki ismeri az energiatakarékosság eszközeit, de sok tévhit kering róluk. Ezek közül nézünk most meg néhányat a számok tükrében.
Akár a fűtésszámlán akarunk spórolni, akár a Földet óvnánk fenntarthatóbb életvitellel, sokféle okból napi feladattá vált az energiatakarékos megoldások keresése. íme a négy legismertebb tévhit és az igazság.
A passzívház legendája
Ahhoz, hogy egy épület megfeleljen a passzív ház kritériumának, éves energiaigénye nem haladhatja meg a 15kWh/m2-t, ami egy átlagos épülethez képest akár 80-90% energiamegtakarítást is jelent. Sokan tartanak azonban tőle, hogy a passzív ház túl drága, vagy az élettere kényelmetlen.
Szakemberek azt mondják, hogy a passzívház plusz költsége 15-30% is lehet a normál házhoz képest. A plusz ráfordítás azonban a rezsicsökkentés ellenére is megtérül 10-15 év alatt. Életterét tekintve pedig a passzívház a legegészségesebb életkörnyezet, mivel állandó hőmérséklet és páratartalom mellett, folyamatos szellőzéssel üzemel, így allergiások számára egyenesen ideális.
Az elektromos fűtés drága?
Még mindig sokan gondolják úgy, hogy az elektromos fűtést a nagy fogyasztás és kis hatékonyság miatt nem éri meg választani – ezzel pedig talán elvetnek egy remek lehetőséget.
Egy kis lakásban ideális választás lehet az elektromos fűtőtest, a megtérülésnél ugyanis nem csupán az üzemeltetési költséget kell figyelembe venni, hanem a bekerülési árat is. Az elektromos fűtés esetében a készülék néhány tízezer forint, míg más fűtőrendszereknél akár másfél millió is lehet, és nincs szükség szakemberre a beszereléshez. Emellett az elektromos fűtőtest sokkal jobban és olcsóbban szabályozható, mint egy radiátoros rendszer.
Fontos továbbá, hogy ha napkollektorból tudunk áramot nyerni, akkor az elektromos fűtés még nagyobb lakásokban is lehet jó választás.
A napkollektor télen nem működik
A napkollektorok ellen az egyik leggyakrabban felhozott érv, hogy télen vagy éjszaka nem működnek. Ennek az állításnak a második fele nyilván igaz, ugyanakkor a napkollektorok a téli vagy felhős időszakban is működnek, csak nem olyan hatásfokon, mint nyáron. De nem a nyár az ideális környezetük.
A napkollektorok ugyanis nem a hő, hanem a bejutó fotonok segítségével generálják az áramot, így télen is vígan működnek, mert a hideg nem árt nekik. Ideális működési hőmérsékletüket 20-25 C-on érik el, ettől eltérő hőmérsékletnél 1 fokonként 0,4%-kal csökken a teljesítményük.
Fontos tudni még, hogy a napkollektorok sokszor plusz áramot termelnek, amit vissza lehet táplálni az elektromos hálózatba, és ezt a pluszt később visszakapjuk. így a napkollektor akkor is hoz áramot, ha épp nem működik.
Az energiatakarékos izzók csapdája
A sokféle energiatakarékos izzó között könnyű elveszni, de van egy egyszerű támpont. Érdemes nem fogyasztás, hanem lumen, azaz az egy kW-ra jutó áramfogyasztásból generált fénymennyiség alapján választani. Ebben a LED izzók verhetetlenek, mert átlag hétszer jobban teljesítenek, mint egy hagyományos izzó, élettartamuk pedig tizenötször annyi.
Jó tudni azonban, hogy a kompakt energiatakarékos izzók nagyjából kétszer annyit fogyasztanak és fele addig élnek, mint a LED izzók. Ennek fényében már érdemes lehet a drágább LED-et választani.